Lehetővé tenné a napi 12 órás munkaidőt az osztrák kormány (néppárti és szabadságpárti koalíció) 2019. január 1-től. A tervezet várhatóan idén júliusban kerül a parlament elé, azonban máris komoly vitákat váltott ki, írja a Der Standard.

A legfőbb probléma a szakszervezetek szerint, hogy a változtatás a munkaadók érdekeit tartja szem előtt, a munkavállalókkal nem történt előzetes egyeztetés. Az érdekképviseletek attól tartanak, hogy ami lehetőségként kerül a törvénybe, az végül napi gyakorlat lesz, a dolgozók pedig nem mernek majd ellentmondani a munkáltatóknak.

A Der Standars online változat összefoglalta, mit lehet eddig tudni a tervezetről, íme a sarokpontok.

Maximális munkaidő: a maximális, megengedett napi munkaidő 10 óráról 12 órára emelkedik. Ezzel együtt a heti munkaidő felső határa 50 helyett 60 óra lesz.

Normál munkaidő: a 8 óra nem változott, mint ahogy az átlagos, heti 48 óra is marad. Törvényileg rögzítik a 4 napos munkahét lehetőségét.

Túlórák: a javaslat szerint a munkaadó és munkáltató által közösen leegyeztetett túlórákat (11. és 12 óra) legalább a törvényben által előírt túlóra-pótlékkal együtt kell kifizetni – ha a kollektív szerződés nem rögzít ennél magasabb pótlékot. Amennyiben a kollektív szerződés vagy az üzemi tanács szabadnapot vagy csúsztatást harcolt ki a túlmunkára, akkor az érvényes. A 11. és 12. órát a munkavállaló elutasíthatja, személyi érdekekre – például a gyermekek gondozására – hivatkozva.

Pihenőidő: a turizmusban a napi előírt, maximális pihenőidőt 11-ről 8 órára tervezik csökkenteni, osztott műszakok esetén. Lehetőség lesz arra is, hogy évi négy alkalommal, a munkavállalóval történt előzetes írásos megegyezés alapján, hogy a törvény által szabályozott hétvégi és ünnepnapi pihenőidőtől eltérjen a munkaadó.


Kivételek: kiterjesztik azon személyek körét, akik kivételnek számítanak a törvényes munkaidő alól. A vezető alkalmazottak mellett lesz két új kategória: az egyik az egyéb személyek, akik önálló döntési körrel rendelkeznek. A másik: munkavállalók, akik családtagok. (Az eredeti megfogalmazás szerint nem világos, hogy mindez a munkáltató családtagjaira vonatkozik, vagy általában a családtagokra, de nagyobb valószínűség az előbbi - a szerk.) 

Munkaidő nyilvántartása: a munkavállaló plusz- és mínuszóráit a kollektív szerződésben szabályozott módon többször is át lehet vinni a következő elszámolási időszakra – azaz nem vesznek az így nyilvántartott munkaórák.

A törvényi változtatásokat a lehető leggyorsabban a nemzeti tanács elé akarja vinni az FPÖ é az ÖVP. A szükséges szakértői véleményeket, hatásvizsgálatot külön bizottság adja majd, eltérően a szokásos parlamenti rendről. Amennyiben a parlament elfogadja az új törvényt, úgy jövő januártól lép életbe.

A beterjesztők szerint az új szabályok jobban alkalmazkodnak a modern életstílushoz. A munkavállalók az esetleges hosszabb munkaidő miatt több szabadidőt kapnak, így akár hosszú hétvégékkel is számolhatnak - ha a munkaadó a 4 napos munkahét mellett dönt. A gazdaság szereplőinek pedig lehetőség nyílik arra, hogy csúcsidőszakban, nagyobb megrendelések esetén is tudják teljesíteni a szerződésben vállaltakat.

A munkavállalói szervezetek nem osztották a politikusok optimizmusát, az Arbeiterkammer (Munkáskamara) vezetője Christoph Klein szerint az előterjesztés igyekszik kisebbíteni a rendelkezések jelentőségét, azonban a maximális munkaidő emelése komoly eszköz a munkaadóknak. A dolgozók szempontjából mindez felborítja a munka és család közötti egyensúlyt, veszélyezteti az egészségüket és a pihenésüket. A szervezet attól tart, hogy a 12 órás munkaidő nem lehetőség lesz, hanem napi gyakorlat. Ráadásul benne van a további emelés lehetősége. Az Arbeiterkammer vezetője nem tartja életszerűnek, hogy a munkavállalók visszautasítják a túlmunkát, azzal ugyanis a felmondást kockáztatják. Klein szerint a turizmusban és vendéglátásban már így is körülményes munkaerőt találni, ha pedig a munkáltatók törvényben biztosított lehetőséget kapnak a munkaidő növelésére, úgy még nehezebb lesz megfelelő embereket felvenni.

Wolfgang Katzian szakszervezeti vezető azt írta pénteki Twitter üzenetében. " Csúcsidőszakban eddig is lehetőség volt a 12 órás munkanapra. A 12 óra azonban a kivétel volt, nem a szabály, és fizetni is kellett érte. Ezentúl másképp lesz, ezt a bérek ellopásának nevezik."

Katzian a televízióban sem kímélte a tervezetet: "Ez a munkáltatók által indított rablóhadjárat a bérek és az egészség ellen”, nyilatkozta. Mivel a tervezet átlépett egy bizonyos határt, a szakszervezetek a sztrájkot sem tartják kizártnak.

Bernhard Achitz, a szakszervezeti szövetség vezető titkára azt mondta az előkészületben lévő törvényről, hogy az évtizedek óta a legnagyobb támadás a munkavállalók ellen. Ugyanis a 60 órás munkahét sok dolgozónak nem a kivétel lesz, hanem napi valóság, ráadásul minden a munkaadó utasításaitól függ. További gond, hogy hatásvizsgálatok és szakértői vélemények nélkül akarja a kormány elfogadtatni a döntést.  Achitz kritizálta azt is, hogy a koalíció arról beszél, hogy mindez szerepelt egy 2017-es, átfogó, szociális egyeztetésen. A valóság ezzel szemben az, hogy a tárgyalássorozaton csak a munkaadók által megfogalmazott elképzelésekről volt szó, a munkaadói oldallal senki nem egyeztetett arról, mit szól a tervezett döntésekhez. (Der Standard)